Cégénydányád

Weboldal

A település és környéke már ősidők óta lakott hely volt, amit a z itt előkerült neolit-, bronz-, római-, népvándorlás- és Árpád-kori leletek is bizonyítanak.

Cégénydányád két szomszédos településből: Czégényből és Dányádból állt. A XIX. század-ban összeépült. 1912-ben lett hivatalosan Cégénydányád a neve.

Czégény monostorát 1181-ben említik először az oklevelek. A település ősidők óta a Kölcsey család birtoka.

1344-ben már Czegen Monasterium, Czegen monosthora néven szerepel. Neve Chegen, Czegen alakokban fordul elő, fő birtokosai mindvégig a Kölcsey és a velük rokon Kende család maradtak.

A Kölcseyek és Kendék mellett a XV. század-ban Drágfi-ak kaptak királyi adományt egyes részeire.

1417-ben a Matucsányi család is szerez itt részbirtokot. 1488-ban a Károlyi, 1475-ben a Gacsályi, család veszi zálogba a Kemereiek részét.

1488-ban a Kölcsey család-beliek a birtok egyes részeit eladták a Perényieknek. 1490-ben Ujhelyi László és Ágota is elad birtokrészéből, ugyancsak a Perényieknek.

1490-ben Makray Gergely, 1518-ban Werbőczy István is részt szerez benne, majd a Perényiekkel elcseréli részét.

1521-ben Matuznai Tamás részét a Drágfiak kapják meg, de beiktatásuknak a Kölcsey és a Kende család ellentmond 1524-ben ellentmond.

1559-ben Horváth György, 1561-ben Kelemenfi Fekete János szereznek itt részbirtokot.

1570-ben a szatmári vár uradalmához tartozott, s az okiratok említik a várbirtok itt lévő lévő olajütőjét is.

A XVII. század-ban legnagyobb része már a Kende család-belieké.

A XVIII. század végén Kende Zsigmond és Kende Matild birtoka, mindkettőnek szép kúriával. Kende Zsigmond-ét még a XVII. század harmincas éveiben építette Zsigmond nevű nagyapja, ehhez százholdas angolpark és hatalmas gyümölcsös is tartozott.

Dányád, a szomszédos település is a Szamos jobb partján épült, s a XIX. század-ban már csak egy utca választotta el Czégénytől. Nevét a XIV-XV. század-ban Danyan alakban írták. Sorsa hasonló volt mint Czégénynek.

Ősi birtokosai a Domahidy család-beliek voltak, azonban 1423-ban hűtlenség miatt fővesztésre ítélték Domahidy Lászlót és Istvánt. Birtokaikat Báthori István és András kapta meg, de egyezség alapján két részét a Kölcseyeknek, egy részét Domahidy György rokonuknak engedték át. Ettől kezdve fő birtokosai a Kölcseyek.

A Kölcseyek mellett azonban sokan szereztek itt részbirtokot: az 1500-as években Ugrai Hajas Tamás, Guthy Ferenc és Imre, Nyékey Andrásné fia Márton, Danyay István, az 1600-as években Mosdossy Imre, Szuhayak, a Thury lányokkal a Kende, Sándorházy és Horváth családok, az 1700-as évek végén az Ilosvay, Budaházy, Losonczy, Maróthy családok.

Az 1900-as évek elején nagyobb birtokosai a Kende és a Gulácsy családok.